ÉBREDÉSEK: KÓMA, ESZMÉLETLENSÉG
Tekintettel a 2010 óta gyarapodó bizonyságok nagy számára, nem tudunk minden esetet bemutatni, ehelyett törekszünk minél átfogóbb, színesebb képet adni Jézus Krisztus mindenhatóságáról.
Amit egyszer Jézus elvégzett valaki életében, az Őt dicsőíti, így hirdetni kell! Az, hogy ki, miként élt a gyógyulás kínálta változás lehetőségével - az ehhez felkínált segítségünkkel - és tudta a szabadságát megőrizni, már mindenkinek a saját felelősége! Kérlek olvasd el a "GYÓGYULÁSRÓL" című fejezetet!
1./ NORBERT
Le kellett mondanunk családommal egy közöségi, egésznapos kirándulást, mivel - az autónk rossz lévén - sehogy sem tudtuk megoldani az odajutásunkat. Este azonban kiejelentést kaptam, hogy ez azért van, mert másnap dolgom lesz! Ezt családom - a korábbi tapatsztalatok révén - el is fogadta. Másnap délben telefonon hívott egy addig ismeretlen testvérnő, hogy menjek el hozzájuk a kórházba imádkozni Norbiért, a 44 éves rokonáért! Elmondása szerint 4 nappal korábban méhszúrás következtében (tekintettel az allergiájára) rosszúl lett és meghalt! Félóra elteltével tudta csak a mentőhelikopterrel kiérkező orvos újraéleszteni, majd beszállították a kórházba! Kómába esett és az orvosok véleménye szerint csupán 50% esélye volt a megmaradásra, de akkor is várható volt, hogy súlyos agykárosodással, magatehetetlenül kell tovább élnie. Aznap reggelre pedig belázasodott és már csupán 10%-ra csökkentek a túlélési esélyei! Egy szolgálótársammal és a testvérnővel megérkeztünk a beteghez és kézrátétellel imádkoztunk érte.
Este a testvérnő más rokonokkal visszament meglátogatni Norbit, aki akkor már nyilvánvalóan magánál volt! Résnyire nyitott szemeiről eltűnt a homály és látszott, hogy reagál a beszédre, továbbá meg tudta mozdítani 2 lábújját! 5 nap múlva reggel arra ébredtem, hogy otthon gyorsan imádkoznom kell Norbiért! A közbenjárás alatt kijelentést kaptam, miszerint másnap teljesen megnyílnak a szemei, megszólal és értelemmel fog beszélni! Ezt közöltem a testvérnővel. Ő másnap délután telefonon elmondta, hogy amikor bementek Norbihoz, az orvosok tájékoztatták, hogy elöző nap reggel kritikussá vált az állapota (amikor imádkoznom kellett érte), de már jobban van! Belépve azt látták, hogy Norbi magához tért, teljesen kinyította a szemeit! Ottlétük alatt el is sírta magát, valamint érti a hozzá szólókat! Ő is tud beszélni csak a szájában lévő csutora (oxigén) akadályozza! Rövidesen átkerült a neurológiára, mivel javult az állapota és már érezte a kezeit és lábait! Rövid időn belül tudott mozogni. Pontosan három héttel az első látogatásom után újra elmentem hozzá és ekkor befogadta Jézus Krisztust az életébe! Ekkor már az orvosok szerint is várható volt a teljes felépülése! (W.V.)
2./ ISMERETLEN FÉRFI
Egy betegtől eljövet "véletlenül" nem a tervezett irányba indultam, majd menetközben erős késztetést éreztem, hogy kanyarodjak be - bármennyire is nem láttam okát - a közeledő benzinkútra! Amint befordultam észrevettem, hogy az egyik (mások elől takarásban lévő) autónak kinyillik a vezetőoldali ajtaja és egy erős testalkatú, kopasz, 30 év körüli férfi esik ki belőle! Arccal a földre zuhant! A kocsiból kiugorva (miközben kiabáltam, hogy hívjanak mentőt) gyorsan odarohantam és ekkor már tudtam, hogy miért kellett erre jönnöm, hiszen mindezt csak az én poziciómból lehetett észrevenni!
A férfi az arcával előre, a forró betonon feküdt eszméletlenül, előre nyújtott kezekkel, miközben egyre nagyobb vértócsa gyűlt a feje és karjai alatt! Úgy tűnt a zuhanástól eltört az orra. A szája erősen habzott és mindene elkezdett rángatózni, nyilvánvalóan epilepsziás rohama volt! Azonnal rátettem a kezem és Jézus nevében elkezdtem harcolni érte. Kb. fél perc múlva hirtelen abbamaradt a rángatózás és a szájhabzás, teljes nyugalom szállt rá! A roham békés horkolással kisért alvássá szelidült! Ezalatt 5-6 ember gyűlt körénk, egyikük árnyékot tartott, más vízet hozott..., és még társaim is akadtak: egy később érkező férfi szintén a fiatalemberre helyezve a kezét támogatott az imában, miközben Őt a mellette álló felesége a vállára tett kézzel, imádkozva segítette!
Miután megérkezett a mentő, talpra állították az akkor már eszméleténél lévő, de még teljesen kábult férfit, majd elszállították. A benzinkúton dolgozók másnap mesélték, hogy néhány óra múlva már vissza is jött az autójáért! Elmondása szerint a vizsgálatok során semmilyen kóros elváltozást nem tudtak megállapítani és tekintettel arra, hogy a szerzett sérülést leszámítva jól van, hazaengedték! Feltehetően más lett volna a történtek végkifejlete, ha ilyen állapotban, észrevétlenül ott fekszik tovább a tűző napon, a nyári hőségben! (W.V.)
3./ KOLLÉGÁM ANYÓSA
Egy hétfői napon kollégám megosztotta velem, hogy anyósa, aki cukorbeteg, több nappal ezelőtt kómába esett és kórházba került. Az orvosok nem biztatták a családot az asszony állapotának javulásával, úgy vélték, ha fel is ébred, valószínüleg nem lesz beszámítható. Otthon, este elkezdtem imádkozni érte. Másnap a kollégám elmondta, anyósa állapota rosszabbodott, a veséi egyre gyengébben működnek, lélegeztető gépre tették! Aznap napközben és munka után is imában kértem az Úr beavatkozását, tegyen csodát és gyógyítsa meg! Este az online Istentiszteletet hallgattam, amikor is nagyon erős belső késztetést éreztem, hogy imádkozzak az asszonyért, magamban pár másodpercig vivódva - hiszen az Istentisztelet zajlott és figyelni szerettem volna - mégis nekiálltam szellemi harcolni! Következő nap a kollégám nem jött dolgozni, ami nagyon elbizonytalanított, arra a hírre készültem, hogy biztos "elköltözött" az anyósa. Azonban délután üzenetet küldött: "Isten úgy látszik azt akarja, kapjon egy második esélyt!" szöveggel! Váratlan javulás lépett fel és levették a lélegeztetőgépről! Este újabb üzenetben már az közölte, hogy magához tért, kinyitotta a szemét és vizet kért inni!
Több napra rá a kollégám elmesélte, miszerint az anyósa teljesen tudatánál van, és minden korábbi eseményre emlékszik! Az orvosok azt mondták "ez egy csoda, mert tíz emberből kilenc nem is élte volna túl!" Ám Jézus csodatévő Isten! (E.B.Detti)